|
Akkomodáció: a természetes szemlencse alkalmazkodóképessége. Az akkomodációnak köszönhetően a szemlencse a szem izmainak természetes összehúzódásaira reagálva képes különböző távolságokra fókuszálni.
Akkomodációra képes lencse: A természetes lencséhez hasonlóan az akkomodációra képes lencse is képes arra, hogy a szem sugárizmainak hatására mozogjon, és görbületét változtassa. A lencse e tulajdonsága biztosítja az éleslátást bármilyen távolságra. A Crystalens az első és egyetlen alkalmazkodásra képes műszemlencse, melyet a világ köztudottan legszigorúbb minősítő hatósága, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) is elfogadott.
Hagyományos monofokális lencse (IOL): egyfókuszú beültethető műszemlencse, mely jellemzően a kataraktássá vált természetes szemlencsét pótolja. Az ilyen típusú szemlencse csak egyetlen fókuszpontot – rendszerint távolit – biztosít, így a páciensnek a közelre és közepes távolságra nézéshez szemüvegre van szüksége.
Ideghártya (retina): a szem hátsó részén található receptorterület, ami az agyba továbbítja a képeket.
Intraokuláris lencse (IOL): beültethető műszemlencse, mely képes a szem természetes lencséjének pótlására. Általában szürke hályog esetében alkalmazzák, amikor a természetes szemlencsét eltávolítják.
Multifokális lencse: többfókuszú mesterséges lencse, mely a szürke hályog mellett az öregszeműség korrigálására is alkalmas. A multifokális lencse nem képes az alkalmazkodásra, ehelyett több látózónát használ. Ennek következtében az agyba többszörös kép továbbítódik, amely gyakran okoz látást zavaró effektusokat.
Öregszeműség (presbyopia): a természetes öregedési folyamat részeként a szem alkalmazkodóképessége jelentősen csökken, a szemlencse elveszti rugalmasságát, mely a közelre, valamint a karnyújtásnyi távolságra lévő látás romlásához vezet. Ez a folyamat rendszerint a negyvenes életévekben kezdődik, és a közelre nézéshez szemüveg használatát teszi szükségessé.
Pupilla: a szem közepén lévő kerek, fekete rész, mely a szembe jutó fény mennyiségét szabályozza. A pupilla alkalmazkodik a fényviszonyokhoz.
Sugárizom (ciliáris izom): a szem azon izma, mely a szemlencse alakját és helyzetét befolyásolva lehetővé teszi a közeli, a karnyújtásnyira lévő és a távoli dolgokra történő fókuszálást.
Szaruhártya (cornea): a szem elülső részét – így a pupillát és a szivárványhártyát – borító átlátszó domború rész.
Szemlencse: a szemben lévő természetes lencse, ami segíti a fény ideghártyára (retina) történő fókuszálását.
Szürke hályog (katarakta): A szem lencséje nagyrészt vízből és proteinből épül fel. A kor előrehaladtával azonban a proteinek szerkezete megváltozik, így a normál állapotban tiszta, átlátszó lencse elhomályosul. A közhiedelemmel ellentétben tehűt a szürke hályog nem egy film vagy hártya a természetes lencsén, hanem a lencse elszürkülését jelenti, melynek következtében nehezebben jut fény a szembe, a látás gyengül, a színek intenzitása csökken. Ezek a tünetek fokozatosan, hónapok, esetleg évek alatt fejlődnek ki. |