|
A beteg jogai
Az 1997. évi CLIV törvény az alábbiakban szabályozza a betegek jogait és kötelezettségeit:
Egészségügyi ellátáshoz való jog
Az intézmény biztosítja minden betegnek sürgős szükség esetben az életmentő,
illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzést biztosító ellátást,
valamint fájdalmának csillapítását és szenvedéseinek csökkentését.
Minden betegnek joga van az egészségügyi állapota által indokolt,
megfelelő és folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz.
A beteg bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal,
illetőleg javasolt terápiával kapcsolatban kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát.
Emberi méltósághoz való jog
Dolgozóink az egészségügyi ellátás során tiszteletben tartják a beteg emberi méltóságát.
Az ellátás során a beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig korlátozható.
A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.
A tájékoztatáshoz való jog
A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra.
A betegnek joga van ahhoz, hogy részletes tájékoztatást kapjon
- az egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,
- a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,
- a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, ill. elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,
- a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
- döntési jogairól a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,
- a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,
- az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,
- az egészségügyi dokumentációba való betekintés jogáról.
- az orvosi titoktartás lehetőségéről,
- további ellátásokról, valamint a javasolt életmódról.
A tájékoztatási jogokra vonatkozóan 1997. évi CLIV Egészségügyi Törvény 13. § és 14.§-ban foglaltak az irányadóak.
Kapcsolattartáshoz való jog
Információ tilalom: A beteg felvételekor megtilthatja (amelyet a beteg dokumentációban fel kell tüntetni),
hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják.
A kiskorú betegnek, azaz 14. életév alatti gyermeknek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője,
illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.
Önrendelkezéshez való jog
A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható.
Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni,
illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele,
ill. melyeket utasítja vissza, figyelembe véve a törvény 20.§-ban előírt korlátozásokat.
Az egészségügyi ellátás visszautasításának a joga
A betegnek joga van a törvényben szabályozott módon az ellátás visszautasítására,
kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. Minden olyan ellátást,
amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be,
csak közokiratban vagy teljes viszonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes
jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell,
amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek. A betegség természetes lefolyását lehetővé
téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség,
ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül
(megfelelő egészségügyi ellátás mellett is) halálhoz vezet és gyógyíthatatlan.
Az életfenntartó, ill. életmentő beavatkozás visszautasítása a (2) bekezdés szerinti alaki előírások betartásával történhet.
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait,
illetve joga van ahhoz, hogy (a 135. §-ban foglaltak figyelembevételével) egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen.
Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik. A beteg jogosult
- a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni,
- a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni,
- az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni,
- az egészségügyi intézményből történő elbocsátásakor zárójelentést (137.§) kapni,
- egészségügyi adatairól indokolt célra (saját költségére) összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni.
Orvosi titoktartáshoz való jog
A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra
jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék,
és azokat bizalmasan kezeljék. A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről
kiknek adható felvilágosítás,
ill. kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.
A beteg kötelezettsége
A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles személyi adatainak hitelt érdemlő igazolására,
a betegségével összefüggő adat közlésre, illetve információ és tájékoztatás megadására.
Tájékoztatást kell adnia az esetlegesen korábban tett jognyilatkozatairól és együtt kell működnie az egészségügyi szolgáltatóval.
Köteles az intézmény Házirendjét, illetve az egészségügyi ellátással összefüggő jogszabályokat
és a gyógykezelésre vonatkozó utasításokat tiszteletben tartani.
A beteg- és hozzátartozói jogok gyakorlása során köteles a beteg és hozzátartozói más beteg jogait
tiszteletben tartani és a betegjogok gyakorlása nem sértheti az egészségügyi dolgozóknak törvényben foglalt jogait.
Az orvos jogai
A törvény 131. § alapján megtagadhatja az orvos a beteg vizsgálatát, ha más beteg ellátása miatt akadályoztatva van, vagy a beteghez fűződő személyes kapcsolata indokolja ezt, ebben az esetben azonban szükséges, hogy a beteget az orvos más orvoshoz irányítsa. A beteg ellátatlanul nem maradhat,
az orvos a beteg ellátását oly módon tagadhatja meg, hogy egyidejűleg gondoskodik a beteg más orvos általi ellátásáról.
Az orvos a beteg vizsgálatát köteles megtagadni, ha az orvos egészségi állapota,
vagy egyéb gátló körülmények következtében fizikailag alkalmatlan erre.
Az orvos a beteg vizsgálatát követően a beteg további ellátását megtagadhatja,
ha a vizsgálatot követően véleménye szerint a beteg egészségi állapota nem olyan,
ami orvosi ellátást indokolna; szakmailag nem indokolt a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg
által kért kezelés; az egészségügyi szolgáltató személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,3
a beteg egészségi állapota által indokolt egészségügyi ellátás nyújtásához; a beteg állapota azonnali beavatkozást nem igényel.
Az orvos a beteg ellátását megtagadhatja,
ha az adott ellátás erkölcsi meggyőződésével, vagy vallási felfogásával ellentétes; ha beteg az
együttműködési kötelezettségét súlyosan megszegi; ha a beteg az orvossal szemben sértő, vagy fenyegető
magatartást tanúsít (amennyiben ezt nem a beteg betegsége okozza);
ha beteg olyan magatartást tanúsít, amely az ellátása során az orvos életét vagy testi épségét veszélyeztetné.
BETEGJOGI KÉPVISELET
A betegjogi képviselő feladata a törvényben meghatározott betegjogok képviselete,
a betegnek a joggyakorlásban történő segítése, betegjogokkal kapcsolatos információ nyújtása.
Az intézmény betegjogi képviselője
Balázs János
Szent János Kórház
1125 Diósárok u. 1.
Telefon: 06 1 458 4629
Időpont egyeztetés
Kedd: 1530 - 1830
Ez a tartalom utoljára 2010. 04. 22-én frissült.
|
|
