A szem felépítése
A szem 22-24 mm átmérőjű páros szerv, mely a szemüregben (orbita) a szemhéjak védelmében helyezkedik el.
Alakját az ínhártya (sclera) és a szaruhártya (cornea) határozza meg.
Az ínhártya igen erős rostos szövet, mely fehéren tűnik át az őt fedő, apró hajszálereket tartalmazó kötőhártyán (conjunctiva).
A szaruhártya (cornea) 5 rétegű, áttetsző, a széli részein 0,8-0,9 mm, míg a középső részen, ahol a lézeres kezelések zöme történik kb. 0,5-0,6 mm vastagságú.
A szaruhártya hátsó felszíne és a szivárványhártya (iris) közötti tér az elülső csarnok, amely a pupillán keresztül közlekedik a szivárványhártya és a szemlencse közötti térrel, a hátsó csarnokkal.
Ezt a két üreget a csarnokvíz tölti ki, ami jelentős szerepet játszik a szem belső közegeinek oxigén és tápanyag ellátásában, valamint a szembelnyomás kialakításában.
A szivárványhártya és annak nyílása, a pupilla mögött helyezkedik el a szemlencse.
A lencse alakváltozása és finom helyváltoztatása teszi lehetővé a közelre és távolra történő alkalmazkodást (accomodatio).
A szem legnagyobb részét a szemlencse mögött elhelyezkedő átlátszó üvegtest (vitreus) tölti ki.
Az ideghártya (retina) a szem hátsó részét béleli ki, vastagsága kb.0,1 - 0,4 mm.
Tíz rétegű szövete felelős a szembe érkező optikai információk felfogásáért, és a látóidegen (nervus opticus) keresztül az inger továbbításáért az agy felé.
|
